Szabó Zsolt

Szabó Zsolt

Természetfotós

Sasok üveg nélkül

2020. december 5-én kint fotóztam a kedvenc halastavamon egy saját magam fejlesztett és készített ( vízen úszni tudó ) fekvő lesből.

A víz nem léte miatt a les a tómeder alján fekszik. Mostanában ez a kedvenc lesem amiből kb. 3 naponta fotózok.

A fotózás során furcsálltam, hogy hiába van kint a csali hús a ragadozó madaraknak, mégsem látogatja senki a terített tómedret.

Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy tőlem kb. 250 méterre 26! Rétisas happy-weekend-ezik: játszottak, kergetőztek, fürödtek a tó vizében.

Azon kezdtem agyalni, hogy lopózva, cserkelve közelebb kerülök hozzájuk, és készítek róluk valami értékelhető felvételt.

De erről le kellett tennem, ugyanis 1-2 példány a sasok közül ( valószínűleg az őrszem szerepét betöltve ) a csoporttól távolabb, hozzám viszont közelebb ácsorgott a tómederben. Mivelhogy kb. 150 métert kellett volna lopakodnom ( nem mindig teljesen rejtve ) , nagy valószínűséggel már jóval előbb elriasztottam volna a madarakat, még mielőbb jó fotós pozícióba kerültem volna. Ezért aztán ezt az ötletet elvetettem, inkább csak figyeltem tovább a madarakat a keresőn keresztül.

Persze készült róluk videó és azért 1-2 értékelhető kép is. ( a lentebb lévő galéria 1. és 2. fotója )

Arra az elhatározásra jutottam, hogy inkább a “kócsag les” névre keresztelt lesemet fogom felállítani valahova oda, ahol a sok sast láttam.

Közben a sasok továbbálltak a területen található másik 7 tó valamelyikére, így aztán elhagyva a leshelyemet nekiláttam, hogy előkészítsem a következő hajnali fotózást.

Kihúztam a “kócsag les”-t a tervezett helyre északi irányultsággal, és elhagytam a tavat.

December 6-án reggel 5:45-kor keltem, így 6:10-kor már a tómederben tudtam lenni. Ekkor még meglehetősen sötét volt, hiszen a Nap 7:20-kor kelt aznap.

Megkerestem az előző nap felállított fekvő lesemet és a lestől 30 lépésre északra elhelyeztem a csali húst. Majd bevetettem magam a fekvő lesbe és a lehető legjobban megpróbáltam magamat a madarak számára láthatatlanná tenni. 

Még napkelte előtt kb. 7:10-kor megjelent egy Holló a hússal egyvonalban. De ahogy megmozdultam a lesben a holló abban a pillanatban elreppent.

Gondoltam, akkor erről ennyit. Ha a holló észrevett, akkor a sas biztosan észre fog venni, és még ha ide is száll, nem lesz sokáig a vendégem.

7:25-kor leszállt egy kb. 4-5 éves rétisas a hússal egy-vonalba, a hústól kb. 2 méterre. Csak állt ott és a fejét forgatta jobbra majd balra, majd jobbra, majd balra …..

Én mozdulni sem mertem, nehogy a mozgást érzékelve a sas elreppenjen. Pár percig mozdulatlanul figyeltem a sast, aztán nagyon lassan elkezdtem elfordítani az objektívet a madárra. Amikor megjelent a sas a keresőbe, akkor exponáltam egyet: megvan a bizonyíték, detektív üveg nélkül rétisast fotóztam 28 méterről ! ( Megjegyzés: A rétisas nagyon érzékeny madár, fotózása általában csak úgynevezett detektív üveg mögül történik )

Majd megjelent egy szarka is a képen, rohangált a húshoz és csipegetett is belőle. A sas viszont továbbra sem mozdult, csak a fejét forgatta. Ezt csinálta 10-15 percig majd gondolt egyet és elszállt.

Na gondoltam ennyi volt. De mégsem, a háttérben 60-80 méterre megjelent kettő másik fiatalabb rétisas. Elkezdtem őket fotózni. Bár nem volt ideális, mert a lábuk nem látszott a képen, eltakarta a tómeder egyetlensége, mert az objektív pereme kb. 5 cm-re volt a tómeder felszínétől.

Egyszer csak, 8:10-kor ( a legszebb fényekben ! ) megjelent egy sas ( az ami az előbb elrepült ) a hús vonalában, viszont most sokkal közelebb a húshoz.

Gondolkodás nélkül elindult a csali felé, ráadásul a vízben lévő csalihús irányába.

Ez volt a terv ! Pár hete ugyanis kitaláltam, hogy milyen jó lenne vízben állva / sétálva megfotózni egy vagy esetleg több rétisast. És tessék, a fejben megálmodott fotó most megszületni látszott !

Innentől már peregtek az események: 8.11 és 8:25 között, alig több mint 14 perc leforgása alatt készült el az itt látható fotók nagy része:

Scroll Up